Klinikai biostatisztikus vagyok, abból a fajtából, akinek fontos, hogy ugyanannyira lássák egészségügyi dolgozónak mint statisztikusnak. Számomra a statisztika nem csak számok feldolgozását jelenti, mert a biostatisztikában minden szám mögött betegek sorsai vannak, és munkánktól ezen sorsok alakulása függ. Meggyőződésem, hogy az orvosi kutatások módszertanának ismerete nem csak az orvosoknak, hanem minden tájékozódni vágyó állampolgárnak fontos, ezért a munkámon felül szívügyem az ilyen ismeretek terjesztése is. A transzparencia és a nyílt tudomány feltétlen híve vagyok, szeretek másokkal vitatkozni, és azt is szeretem, ha velem vitatkoznak. Foglalkoztatnak a magyar egészségügy rendszerszintű kérdései is. Szeretek esszéket írni, a legkülönfélébb hobbi-projektekkel elszúrni az időmet, és eljárni teljesítménytúrázni.
“A valószínűségszámítás nem más…
…mint számokra átváltott józan ész.”
(Pierre-Simon de Laplace, 1749-1827)
“Statisztikával hazudni könnyű…
…de statisztika nélkül még könnyebb.”
(Charles Frederick Mosteller, 1916-2006)
Egy infarktust ellátó kórházba Budapest mely részeiről lehet adott időn, mondjuk 15 percen belül beérni mentővel? Mekkora lakosságszám az, akivel be lehet érni? Mi történne, ha még egy kórházat bekapcsolnánk az ügyeletbe, mennyit javulna a helyzet? Összeállítottam egy adatbázist, mely alapján a Budapesten belüli közúti elérhetőségek megvizsgálhatóak, és így ilyen, és ehhez hasonló kérdések megválaszolhatóak.
Ez a weboldalam a magyar online, írott sajtóban 2008 óta megjelent helyreigazítások semleges (azaz bármiféle szűrés és politikai kommentár nélküli), a 2008-2022 közti időszakra vonatkozóan teljeskörűségre törekvő gyűjteménye, mely az adatbázison túl egyszerű elemzéseket, vizualizációkat is tartalmaz az adatok jobb megértése érdekében.
Összeszedtem a magyar kórházak területi ellátási kötelezettségének adatait. Ez első hallásra nem tűnik nagy dolognak, de sajnos az ezt tartalmazó hivatalos webolalon térképet rajzolni, listában szűrni, keresni, sorbarendezni nem lehet, az adatokat egyben letölteni nem lehet, ebből fakadóan további feldolgozást sem lehet rajtuk végezni, nem lehet elemezni, ellenőrizni az adatokat.
Kiszámoltam az autóút hosszát és idejét bármely magyar településről bármelyik másikra. Ez alapján térképet rajzolhatunk, hogy adott településről mennyi idő elérni az ország egyes részeit, de egy sor további érdekes kérdés is megvizsgálható. Melyik két magyar település van a legtávolabb egymástól közúton? Hogyan lehet leggyorsabban az összes magyar települést autóval felkeresni? Melyik az a település, amire igaz, hogy a tőle vett távolságok átlaga a legkisebb? Na és amire igaz, hogy a tőle legtávolabbi település távolsága a legkisebb? Hova érdemes kórházat telepíteni, ha azt szeretnénk, hogy a leggyorsabban elérhető legyen?
Egy Sankey-diagramnak nevezett, ehhez a feladathoz kimondottan alkalmas vizualizációs megoldással megmutatom a magyar költségvetés összetételét, mind kiadási, mind bevételi oldalról. Az ábra szemlélteti (hierarchikusan), hogy milyen forrásokból áramlanak be a pénzek a költségvetésbe, és hogy azokat aztán mire költi az állam.
Ebben a dolgozatban József Attila egy matematikai kérdésének járok utána: a költő egy barátjával 1934-ben levelet fogalmazott meg Beke Manó matematikus professzornak, melyben egy kérdésük megoldásában kérték a segítségét. Írásomban bemutatom a kérdést, matematikai hátterét, a rá adható választ, és igyekszem általánosságban is feltárni József Attila és a matematika kapcsolatát. (Megjelent: Érintő - Elektronikus Matematikai Lapok, 18. szám, 2020. december.)
Ebben az írásban egy egészen furcsa szabály szerint képezett sorozat elemeit vizsgálom meg: mindegyik tagot úgy kapjuk, hogy felolvassuk az előző tagot, és szó szerint leírjuk az ebben kimondott számokat. Ami igazán bizarr, hogy a sorozat, bármennyire is nem matematikainak tűnő módszerrel van képezve, nagyon is matematikai tulajdonságokkal fog bírni (meghökkentő illusztráció gyanánt: az egymást követő tagok hosszainak hányadosa egy 71-ed fokú egyenlet egyetlen pozitív valós megoldásához fog tartani…). (Megjelent: Érintő - Elektronikus Matematikai Lapok, 5. szám, 2017. szeptember.)
2012 és 2018 között egy blogot vezettem a védőoltásokról, melynek anyaga könyv formában is megjelent. Bár ma már sok mindent máshogy fogalmaznék meg, a tartalma úgy gondolom, hogy helytálló, jelenleg is egyedülálló magyar nyelven, és átfogó ismeretek ad a védőoltásokról, különös tekintettel a leggyakrabban vitákat kiváltó kérdésekre.