Az orvosi megismerés módszertana (és az orvosi kutatások kritikus értékelése)

Manapság mind a laikusokra, mind az orvosokra csak úgy zúdulnak a különféle egészségügyi, orvosi információk, melyeket a helyükön kell(ene) kezelni. Tapasztalataim szerint ez az orvosoknak sem könnyű: az ,,evidence-based medicine’’ varázsszóként terjedése ellenére számos orvos valójában nem rendelkezik kellő jártassággal e téren. (Nem az ő hibájukból: az egyetemi biostatisztika oktatás inkább arra készít fel, hogy hogyan kell számokat gyártani, nem arra, hogy a mások által gyártott számokat hogyan kell értelmezni, értékelni.) Tényleg csökkenti-e a vérnyomást ez a vérnyomás-csökkentő gyógyszerjelölt? Okoz-e hasmenést mint mellékhatás? A vöröshús-fogyasztás növeli a rákkockázatot? A császármetszéssel születés vezethet 1-es típusú diabetészhez? Ahhoz, hogy tudjuk, hogy e kérdéseket hogyan lehet megválaszolni empirikusan, és ahhoz, hogy az ilyeneket megválaszoló kutatásokat értelmezni, értékelni – és kritikusan értékelni – tudjuk, az empirikus kutatások módszertani alapjait kell érteni. Ez már ma is fontos, és napról-napra csak egyre fontosabb lesz, mégpedig minden orvos számára. Ráadásul egyre nehezebbé is válik, különösen, hogy anyagilag vagy ideológiailag motivált szereplők is árasztják a különféle eredményeket. Mindezek egy jelentős része az érdeklődő laikusokra is ugyanúgy érvényes, akik nagyon hasonló problémákkal szembesülnek kedvenc újságjuk vagy weboldaluk Egészségügy rovatában…

Az itt található anyagok egyrészt segédanyagaim az orvosok, orvostanhallgatók oktatásában: a fenti motivációból fakadóan szívügyem e témakör bemutatása. Nem, ez nem ,,biostatisztika’’ (legalábbis abban az értelemben, amit a legtöbb orvos ért ez alatt), hanem, ha mindenképp címkéznünk kell, módszertan. Ahogy írtam is, ezek ismerete – szemben a biostatisztikával – véleményem szerint kivétel nélkül minden orvosnak fontos aki cikkeket olvas és akar megérteni, sőt, azt gondolom, hogy egyre inkább igaz, hogy az ilyen módszertani ismeretek ugyanúgy szükségesek egy cikk megértéséhez, ahogy mondjuk az élettani ismeretek. Ehhez nyújtanak segítséget ezek az anyagok, melyeket egyfelől rendszeresen tartott konferencia-előadásaimon, továbbképzéseimen használok, másfelől a SOTÉ-s kurzusom alapját is képezik. Emellett a jelentős részük úgy gondolom, hogy a téma iránt érdeklődő laikusok számára is abszolút hasznosítható. Ez utóbbit az Interpress Magazinba írt (nem szakmai) cikksorozatom is összefoglalja, mely az inkább csak orvosok számára érdekes részeket nem tárgyalja, de a többit alaposan körbejárja; ezekre szintén hivatkozom.

Különösen fontosnak tartom az orvosi kutatások kritikus értékelésének témakörét: mik a tipikus buktatók, csapdák, jóhiszemű és kevésbé jóhiszemű félreértési, félrevezetési lehetőségek – az anyag második fele inkább már ezekre tér ki.

Fejezetek különbontva