Bevezetés a biostatisztikába

“A nyüzsgő, mozgó embermilliók életében vannak fontos események, melyeket nem jegyez fel a történelem. Az egyes ember, a hétköznapi ember tettei és szenvedései, születése, megbetegedése és halála nem kerül a történetíró tollára; csak számszerint vétetnek ezek számba a statisztika által. Születnek és meghalnak egyesek folytonos örök körforgásban és a társadalom, az emberiség csak fennmarad. […] Mindezek megfigyelésére ott áll az idők áradatában a statisztikus. […] E jelenségek az embermilliók és intézményeik életjelenségei: a tömegjelenségek. Ezek megfigyelésére hivatott a statisztika. A statisztikus olyan mint a pilóta. Felvisz minket a magasba és megmutatja az embermilliókat. Városaikat, tömegeiket, gazdasági tevékenységüket, forgalmukat, a földeket, az erdőket: egyszerre mindent. Könyveivel, tábláival, rajzaival mindezt lelki szemeink elé tárja. De alaposabban, részletesebben mint a pilóta. Mégis megegyez vele abban, hogy minél magasabbra emelkedünk, minél inkább összevonunk, a részletek annál inkább elmosódnak. Ennek a tudománynak fontos része az egészségügyi statisztika, mely az emberek egészségére vonatkozó tömegjelenségekre vonatkozik. Az ezek megfigyelésének módszereire, a születésekre, különös tekintettel annak az orvost érdeklő pathologiás vonatkozásaira, a megbetegedésekre, az elhalálozásokra, a betegségek gyógyításának eredményességére és veszélyességi fokára, az emberi test méreteire, szervei működésére, az egészségügyi személyzetre, intézetekre és intézményekre. Az orvost is kell, hogy érdekelje a statisztika, különösen az egészségügyi statisztika. Nagy csapások jönnek, járványok sujtják a népességet s az orvosnak ismernie kell a jelenségek súlyát, a közre való fontosságát. […] A gyógyító orvosi munkával az emberiség életében lévő egészségügyi tömegjelenségeknek mindig csak egy kis részletét látjuk. Saját praxisunkban előforduló esetlegességek szerint aztán hol túlozzuk, hol meg lebecsüljük az egyes jelenségeket. […] Az egész tömegjelenségről pontos felvilágosítást csak a statisztika ad […]. Ez ad áttekintést a gyakorlatban individualizáló, mindig csak az egyes eseteket látó orvosnak, a születések, a megbetegedések, az elhalálozások stb. eseményeinek a sok milliós néptömegekben való előfordulása, tömegjelenségei felett. A statisztika persze sok hibában szenved s lelkiismeretlen adatszolgáltatók sok hiányos és téves felvételi lapot szolgáltatnak be. […] Az egészségügyi statisztikát tanuló orvosnak először azokat a felvételi lapokat kell megismernie, amelyekkel a legfontosabb jelenségek számbavétetnek. […] Aztán ismernünk kell a feldolgozás módját s a nyert adatok mathematikai és grafikai megvilágításának útjait. Nagy hasznára lesz az orvosnak is, ha a széltében használt százalékokon és a számtani átlagon kívül a statisztikai megvilágítás némely sajátos fogalmát, pl. a modust, a mediant vagy a standard számítást is megismeri. A statisztika logikájának ismerete nélkül collectiv jelenségeknél nem lehet helyesen következtetni. A statisztikában a következtetés helyességének mathematikai kriteriumai vannak. A statisztikai sorok stabilitásának vizsgálata mondja meg, hogy a nyert átlag típikus-e avagy csak puszta számítási eredmény, jelentőség nélküli szimptomatikus közép. A nagy számoknak már Bernoulli valószínűségszámításából levezethető törvényét ismernünk kell, e nélkül nem tudjuk a különböző százalékok súlyát, jelentőségét mérlegelni, nem értjük egyikük változékony, másikuk állandó voltát. […] A hazai egészségügyi intézmények, de az egészségügyet szolgáló személyzet: orvosok, bábák, gyógyszerészek, halottkémek stb. statisztikáját is érdemes lesz látnunk. Különösen ma, amikor az orvosok megélhetése is mind nehezebb lesz. […] Lélekemelő látni a nagy egészségügyi intézetek hatalmas néptömegek életét meghosszabbító, nagyarányú, áldásos működésének statisztikáját s megismerni fejlődésüket, jelentőségüket. Mindezen tömegjelenségek igen fontosak az orvosra; ebből látja meg, hogy hol, mit és hogyan kell tenni hazánk fejlődése s a nemzet egészségügyének további fejlesztése céljából.”

(Egészségügyi statisztika orvosok és orvostanhallgatók számára. Írta: pol., med. et oec. publ. Dr. Szél Tivadar miniszteri s.-titkár, a M. Kir. Központi Statisztikai Hivatalnál. Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1930.)